2013. július 1., hétfő

V. Károly, akinek birodalma felett sosem nyugodott le a nap

Habsburg Károly (Gent, 1500. február 24.  Yuste, 1558. szeptember 21.), Szép Fülöp, házassága révén kasztíliai király, és (Őrült) Johanna, a kasztíliai és aragóniai trón örököse, Kasztília királynőjének a fia volt, így személyében egyesítette a Habsburg és burgundi örökséget: apai nagyszülei Miksa német-római császár és Burgundi Mária (Merész Károly burgundi herceg egyetlen gyermeke és örököse), míg anyai nagyszülei II. Ferdinánd aragóniai király és Izabella kasztíliai királynő, akiknek a házassága egyesítette első ízben Spanyolországot. Károly 16 évesen, I. Károly néven (1516–1556) Spanyolország királya (Kasztíliában 1555-ig csak kormányzó), ezzel együtt Nápoly és Szicília királya, három év múlva, 19 évesen, V. Károly néven német király (1519–1556), majd harminc évesen német–római császár (1530–1558).
 V. Károly - "az Istennel spanyolul, az urakkal olaszul, a hölgyekkel franciául,
a kutyámmal meg németül beszélek" -
 Tiziano festménye
A Habsburg Birodalom V. Károly alatt érte legnagyobb kiterjedését, innen eredt a mondás, hogy „birodalmában sohasem nyugszik le a Nap”: a spanyol koronához hoz hozzátartozott ekkoriban az újvilág nagy része és a Nápoly-Szicíliai kettős királyság is. A spanyol uralkodó ezenkívül magánvagyonként, a spanyol koronától függetlenül rendelkezett Burgundiával és Flandriával is.
V. Károly uralkodás korszakhatár a középkor és az újkor közt: ő volt az utolsó császár, akit a pápa koronázott meg, és ugyancsak ő volt az utolsó uralkodó, aki német-római császári címét megpróbálta felhasználni az európai hegemónia megszerzéséhez. Uralkodása idejére esett a reformáció, a lovagkor alkonya ( az utolsó lovagi csatát Károly seregei vívták Paviánál), a német parasztháború és a közép-európai oszmán terjeszkedés.
Az amerikai kontinensről befolyó nemesfém révén hatalmas vagyon halmozódott fel a kincstárban. Ennek ellenére Spanyolország gazdaságilag az államcsőd felé haladt. A hazai áruk drágábbak voltak, mint a más európai áruk, ami lehetetlenné tette az exportot. A posztó kivételével minden termékből, még búzából is importra volt szükség. A beáramló tömérdek nemesfém hatására a pénz igen sokat vesztett értékéből, ami csak felnagyította az egyébként általános európai árforradalmat. Ez még inkább sújtotta a gazdaságot. A nemesfémek egy részét tovább küldték Flandriába, ahol iparcikkeket kaptak cserébe. Azonban Flandria és Burgundia is az ő birodalmának részei voltak, érthető volt azokat fejleszteni az elmaradott Spanyolországgal szemben. Spanyolország rendelkezett a legnagyobb zsoldoshadsereggel Európában, így nem csoda, hogy befolyó nemesfém nagy részét felemésztette a hadsereg (valamint az uralkodói építkezések).
 V. Károly birodalma Európában (fent) és
a spanyol birodalom (lent)

Bár Károly a világ egyik legnagyobb hatalmú uralkodója volt, ha nem a leghatalmasabb, akivel csak az oszmán Szulejmán szultán vetélkedhetett, az ellene szerveződő koalíció és a kor konfliktusai azonban kimerítették, és 1556-ban megfáradva mondott le trónjairól. Még a 60 éves kort sem töltötte be, amikor meghalt.
Károly lemondása után az osztrák birtokok, valamint a német-római császári cím Ferdinánd főherceg, magyar és cseh király öröksége lett (I. Ferdinánd császár), míg a spanyol korona, a németalföldi és burgundi örökség, valamint a nápoly-sziciliai kettős királyság trónja V. Károly legidősebb fia, II. Fülöp öröksége lett. Ezáltal a Habsburg ház egy osztrák és egy spanyol ágra vált szét. A spanyol ág 1700-ban II. Károly királlyal, az osztrák ház férfiágon VI. Károly császárral 1740-ben halt ki.
(A magyar nyelvű Wikipedia nyomán.)
A címerek lelkes barátainak: V. Károly császár címerek - a Wikipedia egyik nagyszerű grafikusának művei
A császári címer: arany pajzsban kétfejű fekete sas mellén az uralkodó saját birtokainak címere, körülötte az Aranygyapjas rend lánca és jelvénye, felette az infulás császári korona.
A császári címer egyszerű (fent) és díszített változata (lent) 

I, Károly, mint spanyol király címere: vörössel fegyverzett kétfejű fekete sasa mellén az uralkodói nagy címer, mögötte a vörös burgundi kereszt, felette a spanyol korona, két oldalt "Herkules oszlopai", vagyis a gibraltári szoros, rajta Károly jelmondata, "Plus ultra" (ezúttal franciáiul)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése